Az adok-kapok egyenleg hatásmechanizmusa és miért cselekszünk néha úgy, ahogy?

1. Bevezetés

Amint azt a korábbi cikkünkben említettük, a sorsunk határozza meg életünk 65%-át Ez életünk azon része, mely felett nincs irányításunk. Mivel a körülöttünk lévő emberekkel nap mint nap létrehozunk adok-kapok egyenleget ennek hatására növeljük az egyenleg mennyiségét, melyet vagy ebben, vagy egy másik életidőnkben majd rendeznünk kell

A tudatos elménk számára ismeretlen, hogy sokszor – jóval többször, mint hinnénk – cselekszünk vagy gondolkodunk a tudatalatti elménkben mélyen gyökerező benyomások szerint. A sors és az adok-kapok egyenleg erősen befolyásolja döntéseinket. Ez tükröződik abban is, ahogyan az életünket éljük. Mi tehát az adok-kapok hatásmechanizmusa? Az alábbiakban egy példán keresztül mutatjuk be, mely segíthet megvilágítani, hogy miként befolyásolja a választásainkat az adok-kapok egyenleg, azaz a Karmánk.

Jóllehet, előbb meg kell ismerkednünk különböző aspektusokkal, melyek alapvetően szükségesek, hogy bármely döntést vagy cselekedetet kivitelezhessünk. Néhány ezen aspektusok közül ismeretlen a modern tudományok számára.

 

2. Egy emberi lény aspektusai, melyek szükségesek egy döntés kivitelezéséhez

Az alábbi diagram megjeleníti egy döntéshozásra készülő emberi lény aspektusait. Néhány ezen az aspektusok közül nem fizikai és nem látható szabad szemmel. A kör a személy szubtilis vagy kauzális testét ábrázolja, mely az elméből és intellektusból áll. Az elme alatt az érzéseinket, érzelmeinket és vágyainkat értjük, az intellektus alatt a döntéshozási és érvelési képességünket. Sem az elme, sem az intellektus nem látható.

Amint a fenti képről láthatja, az alábbi öt központ tárolja a különböző típusú emlékeket a tudatalatti elmében:

2.1. Beazonosító és értelmező központ

Ez a központ beazonosítja és értelmezi az inger típusát.

2.2. Adok-kapok egyenleg központ

Ez a központ tartja nyilván az összes típusú karmát, azaz adok-kapok egyenleget, amit másokkal halmoztunk fel és szintén ez a központ próbálja elrendezni azokat. Például, ha X úr megveri Y nőt, akkor Y nőnek az adok-kapok egyenleg központja emlékezni fog erre és megpróbálja rávenni őt, hogy verje meg X urat, amikor csak lehetősége adódik rá, vagy létrehoz egy alkalmat, amikor megfelelő szomorúságot/boldogtalanságot tud okozni X úrnak.

2.3. Ösztönök és vágyak központja

Ez az összes vágyunk és ösztöneink tárháza.

2.4. Szeret – Nem szeret központ

Ez a központ „szeret”, „nem szeret” jellegű impulzusokat küld a tudatos elmébe. (Pl. ide tartozik az előszeretet vagy ellenszenv érzése is.)

2.5. Temperamentum központ

Ez tartalmazza az egyén különféle személyiségjegyeit, melyek meghatározzák az illető temperamentumát.

 

3. Példa arra, ahogyan az adok-kapok központ kifejti hatását

Hogy megértsük, miként működnek a különböző központok az elmében, vegyünk például egy kutyát, aki a farkát csóválva megközelít a személyt.

Most tegyük fel, hogy az elme összes központja pozitív választ ad a kutya megjelenésének ingerére, viszont az adok-kapok egyenleg központ negatívan jelez. Mi történik ekkor? Ebben az esetben a végső cselekedet negatív volna. Ennek oka, hogy az adok-kapok egyenleg központnak „vétó joga” van az összes többi központ felett és ezt 65%-ban érvényesíti is – az összes többi központhoz viszonyítva, melyek összesen 35%-kal bírnak. Ez az oka annak, hogy néha úgy reagáljuk le életünk során hozott buta döntésünket, hogy „Mégis, mit gondoltam?!” . Nos, a válasz az, hogy az adok-kapok központ gondolkodik Ön helyett és még a jó intellektuális képességük ellenére is, az emberek néha bajba kerülnek. Az életünk minden jelentősebb eseményei és döntései mögött – mint a házasság, súlyos balesetek, kisebb vagyon kicsalása tőlünk – az okok mind az adok-kapok (Karma) egyenleg központban keresendő.

Ezt a levezetést minden élethelyzetre alkalmazhatjuk. Ha visszatekintünk az életünkre, találkoztunk emberekkel, akik kedvesek voltak velünk, de olyanokkal is, akik rosszindulatúak minden látható ok nélkül. Ezen a példán keresztül megérthetjük, hogy miért is történik ez.

• 1. lépés: A személy felé egy kutya közelít és az impulzus eléri a személy szemét. Az inger a szemtől elér az agy vizuális központjába, ahonnan az impulzus eléri aztán a látás szubtilis érzékszervét.
• 2. lépés: A látás szubtilis érzékszervétől az impulzus tovább halad a tudatos elmébe. Ezen a szinten a személy csak annyit realizál, hogy valami közelít hozzá.
• 3. lépés: A tudatos elméből az impulzus a tudatalatti elmébe érve eléri a beazonosító és értelmező központot, mely a következőképpen azonosítja be és értelmezi az impulzust: Az objektum, ami közeledik, egy kutya. A kutya barátságosnak tűnik, mert csóválja a farkát.
• A beazonosító és értelmező központból az impulzus eléri az adok-kapok egyenleg központot. Ha ott bármilyen egyenleg is van, az impulzus módosításra kerül, például, ha az a bizonyos kutya – vagy a szubtilis ·       test abban a kutyában – kellemetlenségeket okozott a személynek bármilyen módon, bármikor a múltban (ebben, vagy egy előző életben), az impulzus módosításra kerül olyan irányba, hogy valamilyen módon kellemetlenséget akarjunk okozni a kutyának.
•  Az adok-kapok egyenleg központból az impulzus az ösztönök és vágyak központjába jut, ahol aztán az módosul a személy vágyainak megfelelően, például, hogy vágyakozik arra, hogy játszhasson a kutyával.
• Az ösztönök és vágyak központjából az impulzus a szeret – nem szeret központba megy. Az impulzustól függően az örömöt vagy fájdalmat okoz. A szeret és nem szeret központból az impulzus a temperamentum központba kerül, ahol a temperamentumnak megfelelően módosításra kerül.
• A temperamentum központból az impulzus az intellektus központba jut. Az intellektus központ, az ott tárolt tudás alapján ismét módosítja az impulzust. Szintén megfontolja a többi központ hatásainak lehetséges következményeit más tényezőkkel vizsgálva – mint például a rendelkezésre álló időt, hogy játszunk-e a kutyával, stb. Az intellektus központból felbukkanó impulzus természete attól függ, hogy mely központ képes azt a legnagyobb mértékben befolyásolni. Például, ha a „vágy, hogy játsszak a kutyával” a szeret – nem szeret központból erősebb, mint az, hogy „nincsen idő játszani a kutyával” az intellektus központból, akkor az intellektus központból az öt szubtilis motorikus szerv felé továbbított impulzus az lesz, hogy „játszani a kutyával”. Így tehát, az intellektus központból felbukkanó impulzus az összes központ összevetéséből származó eredmény-vektor.
• Az öt szubtilis motorikus szervből az impulzus az agy különböző motorikus és hypotalmikus központjaiba, valamint a tudatos elmébe szállítódik. A személy ennek megfelelően reagál (válaszol, ill. cselekszik). Ebben az esetben, ha a személynek öröklött és megmagyarázhatatlan félelme van a kutyáktól, mely az elméjében egy incidens miatt egy korábbi életidőből mély benyomásként szerepel, akkor ő negatívan fog reagálni a kutyára és akár fel is kaphat egy követ a földről azért, hogy elkergesse vele a kutyát.