A személyiséghibák és a stressz kezelése

1. Képesség vs. képtelenség a stresszel megbirkózni

Ebben a részben két képet mutatunk be, amelyek szemléltetik a stressz kezelésének módját. Az alábbi képen egy ember látszik aki négy nagy csomaggal van terhelve.

Az ember által cipelt teher mindegyike az alábbi életproblémákra vonatkozik:

1. A lánya elhanyagolja a tanulmányokat
2. Veszekedések a házastárssal
3. Beteg a fia
4. Pénzügyi nehézségek

A tudatalatti elme csak egy bizonyos szintig képes elviselni a szorongást. Ez a felmerülő problémák mennyiségétől, intenzitásától és időtartamától függ. Amint azt az 1A ábrán is láthatjuk ez a személy képes a jelenlegi felmerülő problémái közepette is fenntartani eddigi magatartását.

1. A lánya elhanyagolja a tanulmányokat
2. Veszekedések a házastárssal
3. Beteg a fia
4. Pénzügyi nehézségek
5. Az utolsó csepp a pohárban – Nem léptetik elő / elveszti a mobil telefonját

Amint azt az 1B ábráján láthatjuk, amikor a szorongás olyan problémák miatt is felhalmozódik, mint például egy elmaradt előléptetés, a stressz klinikai megnyilvánulása nyilvánvalóvá válik. Ebben az esetben “egy elmaradt előléptetésből” alakul ki “az utolsó csepp a pohárban” hatásmechanizmus, ami negatív elmeállapotba taszít, mint például a depresszió. Hogy mi lesz az utolsó csepp a pohárba az személyenként változik a személyiség függvényében. Valakinél egy nagyobb dolog mint például, hogy elmaradt a várt előléptetés de lehet kisebb is, hogy valaki elhagyta a mobilját. Mindkét eset változáshoz vezet vagyis depresszióba taszítja az illetőt. Egy kívülálló azt gondolhatja, hogy az illető reakciója aránytalan az eseményhez képest. Amit azonban nem látnak az események sorozata és a problémák rétegződése ami elvezetett “az utolsó csepp előtti” állapotba, hogy majd végül a depresszióba taszítsa az embert.

2. Mi befolyásolja az életbeli stressz helyzetek kezelésének képességét?

Hogy valaki képes-e szembenézni a szorongással, attól függ, hogy mennyi energia áll rendelkezésre a stressz kezelésére. A rendelkezésre álló mentális energia kevesebb, ha aszemélyiség nemkívánatos tulajdonságokkal (személyiségi rendellenességek) és befejezetlen feladatokkal van terhelve.

• A személyiséghibák, amint azt korábban említettük, olyan jellegzetességek sokasága, mint például a harag, félelem, lustaság, bizonytalanság, hazugság és a pesszimista hozzáállás. Ezek a nemkívánatos személyiségjegyek a nap folyamán lefoglalják a gondolatainkat és mentális energiát emésztenek.
• Egy befejezetlen feladat kellemetlen eseményeket idéz meg a múltból, ezek még mindig félelemmel telítenek és szorongást okoznak. Például, amikor egy hallgató sikertelen volt a vizsga során, súlyos szorongást és depressziót okozott neki. Eszébe jut, hogy miként szenvedett, és attól tart, hogy ha az életben újra megbukik, valószínűleg szenvednie kell, mint akkor. Tehát az elméjét továbbra is a befejezetlen dolgok terhelik. Továbbá a le nem rendezett dolgok arra kondicionálják az elmét, hogy stressz helyzetben az előzőnek megfelelő módon adjon reakciót az élet válaszaként. Ugyanezen példa alapján a depresszióval párosuló sikertelenséggel végződő vizsga feltételezheti, hogy az élet többi területén is ugyan úgy reagáljon valaki a kudarcra: depresszió vagy függőség formájában. A hosszú feladat lista is okozhatja a feszültséget, és hozzájárulhat a befejezetlen tennivalók sokaságához.

Tehát amikor sok a személyiséghiba és a befejezetlen ügyek fölénk tornyosulnak, több mentális energiát kell felhasználni a nemkívánatos tulajdonságok és a befejezetlen dolgok által keletkezett szorongás semlegesítésére. Ennek eredményeként különböző emberekben változó mennyiségű energia áll rendelkezésre ahhoz, hogy szembenézzen ugyanazzal a stressz helyzettel. Ezért az ember képtelen megbirkózni az élet stressz helyzeteivel, és boldogtalanságának okai elsősorban a személyisége alapvető nemkívánatos tulajdonságaiból és a múltbeli események vagy befejezetlen ügyei által okozott szorongásaiból származnak.

3. A személyiség mint a stressz legfőbb oka

Egy másik fontos szempont, amelyet fel kell ismerni, hogy a helyzet önmagában soha nem okoz stresszt; minden attól függ, hogy az ember hogyan látja. Az, hogy az ember hogyan látja a helyzetet, a személyiségétől függ, például a partiban való részvétel olyan esemény, amelyet a legtöbb ember élvez, de egy zárkózott személy számára a buliban való részvétel stresszes esemény lesz. Az alábbi táblázat néhány példában azt mutatja be, hogy a személyiség nemkívánatos tulajdonságai hogyan tesznek egy szituációt stresszessé.

A dolgok lényege, hogy kevesebb személyiséghibával és egóval könnyebb kezelni a magasabb szintű stressz helyzeteket. Ezzel szemben sok személyiséghibával rendelkező emberek hajlamosak korábban megtörni a stressz bármilyen formájára.