Az öntudatosság az első lépés a személyiség fejlődésében
Tartalomjegyzék
- Az öntudatosság az első lépés a személyiség fejlődésében
- 1. Bevezetés az öntudatosság fontosságába
- 2. Mi az öntudatosság?
- 3. Hogyan lehet növelni az öntudatosságot – saját magunk megfigyelésével
- 4. Hogyan növeljük az öntudatosságot – Visszajelzést kapunk vagy elmondják a hibánkat
- 5. Hogyan lehet növelni az öntudatosságot – Valaki más hibájának megfigyelése, majd ezután önvizsgálat
- 6. A saját álmaink is sokat beszélnek önmagunkról
- 7. Összegzés
1. Bevezetés az öntudatosság fontosságába
Első részünkben fontos háttér információkat tárgyaltunk arról, hogy mi képezi az ember személyiségét és hogy a személyiséghibák miért csökkentik az ember növekedésének és fejlődésének erőforrását. A személyiséghibák az egyik fő oka annak, hogy boldogtalanok vagyunk. Ha az embernek a sorsa miatt fájdalmat kell megtapasztalnia, akkor a személyiséghibák az egyik fő közeg, amelyen keresztül átéljük ezt a boldogtalanságot. Ennél is fontosabb azok számára akik valóban spirituális növekedésre vágynak, hogy a személyiséghibák súlyosan korlátozhatják növekedési teljesítményüket, függetlenül attól, hogy milyen spirituális utat követnek. Miután az egyén jobb mentális egészséget és stabilitást tapasztal, (azaz kevesebb személyiséghibával rendelkezik) könnyebb neki gyors spirituális haladást és ideális személyiségjegyeket elérni a spiritualitás gyakorlásával.
2. Mi az öntudatosság?
Bárki, aki elkötelezett az önfejlesztés, a személyes fejlődés vagy a spirituális növekedés magasabb célja iránt, aktívan törekednie kell önmagának megértésére. Ennek oka az, hogy csak akkor, ha valaki megérti, hol vannak a hiányosságai fektethet erőfeszítést a javulás irányába.
Az öntudatosság definíciója:
- Az öntudatosság az az erőtartalék melyben valaki önvizsgálatra képes.
- Magába foglalja a kívülről és belülről kapott erősségek, kvalitások, gyengeségek, hiányosságok, ötletek, gondolatok, hiedelmek, eszmék, válaszok, reakciók, hozzáállás, érzelmek és motivációk megismerését.
- Ezért az önelemzés magába foglalja annak megértését is, hogy mások hogyan érzékelnek bennünket
- És hogy hogyan befolyásolható valaki viselkedése, reakciói és magatartása alapján.
A pszichológusok az öntudatosságot gyakran két különféle típusra bontják: nyilvánosra vagy magánra.
- Nyilvános Öntudatosság:Ez akkor jelentkezik amikor az emberekben tudatosul, hogy milyen benyomást hagynak másoknál. A nyilvános öntudatosság gyakran akkor jelentkezik, amikor az emberek a figyelem középpontjában állnak, például amikor előadást tartanak vagy baráti társasággal beszélgetnek. Ez a fajta öntudatosság gyakran arra készteti az embereket, hogy tartsák be a társadalmi normákat. Amikor tudjuk, hogy megfigyelnek, értékelnek bennünket, gyakran megpróbálunk társadalmilag elfogadható és kívánatos módon viselkedni. Röviden: megmutatjuk a legjobb természetünket, amely nem tükrözi valódi személyiségünket. A nyilvános öntudatosság a mások megítélésétől való félelemhez is vezethet, amelyben az emberek szorongóvá, aggódóvá válnak, hogyan élik meg őket mások.
- Magán öntudatosság:Ez akkor történik amikor az emberekben tudatosulnak saját megnyilvánulások de csak önmaguk számára. Például a tükörbe nézés is az öntudatosság egyik formája. Gyomorfájdalom érzése, amikor rájössz, hogy elfelejtettél egy fontos tesztre tanulni, vagy heves szív dobogás érzése amikor valaki vonzáskörébe kerülsz szintén jó példája a magán öntudatosságnak. Közeli családtagjainknak megvalljuk magunkat egy bizonyos mértékig, tudva, hogy védelmet élvezhetünk tőlük. Ők fontossá válnak saját magunk megítélésében.
Ahogyan gyakoroljuk az öntudatra ébredésünket és ahogyan mások látnak bennünket úgy tanuljuk a tulajdonságainkat a legnagyobb részletességgel. Ezért jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy legyőzzük személyiséghibáinkat, és megértsük, hol vannak az erősségeink. A következő bekezdésekben megvizsgálunk néhány módszert, amellyel növelhető az öntudatosság.
3. Hogyan lehet növelni az öntudatosságot – saját magunk megfigyelésével
Személyiségünk megértéséhez meg kell értenünk tudatunk természetét. Az elme két részből áll – tudatosból és tudatalattiból. A tudatalatti elme óriási és a mélyen betemetett gondolatokat nem könnyű feltárni és elemezni. A nap folyamán azonban az elme gyakran kirobban és bizonyos eseményekre és helyzetekre negatívan reagál. Ennek eredményeként meghatározott mértékű nyugtalanságot és érzelmi kitöréseket tapasztalunk, mint például a bizonytalanság, félelem vagy harag. Legtöbben a mindennapok taposó malmában egy pillanatnyi szünetet sem tartanak önvizsgálat okán, hogy miért is tapasztaljuk meg ezeket az érzelmeket.
Tulajdonképpen a mindennapok élethelyzeteiben az elme negatív válaszai nyitott ablakként mutatják meg a mi valós természetünket. Ha az ember éber és objektív megfigyelés módban van, akkor követheti az ablakon keresztül az útvonalat amelyet az elme nyit meg. Ennek eredményeként a folyamatnak köszönhetően fokozódik az öntudatosság, hogy az elme hogyan működik, és hogyan reagál a különféle ingerekre. Ezt metakogníciónak nevezzük, ami azt jelenti, hogy tudatában kell lenni és meg kell érteni a saját gondolkodási folyamatainkat. Az önfejlesztésnek ez a módja arra vonatkozik, hogy tudatosuljon a test és a mentális állapot, beleértve a gondolatokat, tetteket, ötleteket, érzéseket és másokkal való interakciót. Ezért ez az első lépés a negatív érzelmek és reakciók legyőzésében.
Az ember általában negatívan reagál az élethelyzetekre a tudatalattiban lévő személyiséghibákból kifolyólag
Vegyünk egy példát. Annette ingerültnek érezte magát, amikor főnöke megdicsérte kollégáját. A nap folyamán tovább ette magát az eseten ami csak tovább fokozta a nyugtalanságát. Benne élt a gondolat: „bármennyire is igyekszem, nem veszik észre”. Röviden: Anette napja nem ment jól. Egy mély alvás után, elfelejtette ezeket a dolgokat, ment az újabb történések felé. Másfelöl, ha figyelemmel kísérte volna a nyugtalansági állapotát és igyekezett volna megfejteni az okát, betekintést nyert volna a saját elme állapotába és megértette volna melyik személyiséghiba került a felszínre és váltott ki ekkora indulatokat. Ebből tanulva a jövőben képessé válhat a megoldás irányában gondolkodni, hogy elkerülje a felesleges feszültségeket és stabilitást nyerjen.
Amint Annette éberebbé válik az érzéseinek és érzelmeinek megfigyelésében, az öntudatosság következő fokozatait tudja megtapasztalni. Például,
- Meddig tart ez a negatív érzés amíg felfigyel rá?
- Képes lesz ezt megszakítani és a nyugtalanság állapotát kontroll alá helyezni?
- Megpróbál e beljebb jutni és többet megtanulni önmagáról és a személyiséghibáiról?
- Hol jelennek meg még ezek a negatív állapotok? Kiket érint még ez a dolog?
4. Hogyan növeljük az öntudatosságot – Visszajelzést kapunk vagy elmondják a hibánkat
„Halkítsd le a zenét Raul”, kiabálja neki az apja. „Soha egy pillanatnyi csönd ebben a házban, folyamatosan bömbölteted a hangos zenét”. Raul káromkodott egyet a bajsza alatt és mogorván lehalkította a zenét. Soha nem könnyű negatív vissza jelzéseket kapni a cselekedeteinkről vagy az életünkről egyáltalán. A „miért nem tudnak megérteni engem”, „én nem vagyok ilyen” és „nem akarok róla hallani” tartalmú gondolatok gyakran átsuhannak az elménken. Tegyük fel, hogy ha Raul egy pillanatra megáll, és objektíven nézi a helyzetet; valószínűleg megtanul egy-két dolgot arról, hogy mások hogyan érzékelik őt. Ha valakitől vissza jelzést kapunk, hangozzon az bármilyen kegyetlenül is, számunkra megoldást nyújt, hogy mások hogyan érzékelnek bennünket. Ha valakinek fájdalmat okozunk, az legtöbbször a személyiséghibánkból következik és ez súlyos következménnyel jár másokra nézve.
5. Hogyan lehet növelni az öntudatosságot – Valaki más hibájának megfigyelése, majd ezután önvizsgálat
Jeremy és Ruth a házimunkán vitatkoztak. Ruth kitartott amelett, hogy Jeremy nem dolgozik eleget otthon, miközben Jeremy azon magyarázkodik, hogy miért nem tudja időre elvégezni a házi munkákat. Amikor barátjuk, Mark meghallotta az érvelésüket, rájött, hogy ő ugyanolyan mint Jeremy. Harmadik személyként szemlélve a dolgokat és anélkül, hogy érzelmileg érintett lett volna, Mark objektíven látta, hogy Jeremey ostoba kifogásai gyermekiek és logikátlanok és feleségét Rutot bosszantják. Látva ennek hatását Mark meghozott egy döntést, hogy legyőzi saját lustaságát, és minden magyarázkodás nélkül segít otthon a feleségének.
Ez egy példa volt arra vonatkozólag, hogy amikor egy olyan helyzetet figyelünk meg, amely ugyan más embereket érint, de ezáltal jobban megérthetjük önmagunkat is. Ha az ember nem vesz részt érzelmileg egy adott helyzetben, akkor objektívebb és ennélfogva a tanulási képessége is nagyobb.
6. A saját álmaink is sokat beszélnek önmagunkról
Időnként az álmok hatására erőteljesebb élmények kerülnek a tudatalatti elménk felszínére, olyan mértékben, hogy képesek vagyunk emlékezni az álomra, sőt megismerjük ezáltal az elménket is. Az egyik istenkeresőnek volt egy álma amelyben előkerültek a félelmei egy szinpadi előadás megtartásával kapcsolatban. Verejtékezés közepedte ébredt fel és több mint egy órán át nem tudott vissza aludni. Az ilyen típusú álmokat érdemes szemügyre venni, mivel felvilágosítást adhatnak a tudatalatti elménk mélyebb problémáival kapcsolatosan.
7. Összegzés
- Az öntudatosság az első lépés a személyiséghibák leküzdésében.
- Az öntudatosság úgy érhető el, hogy megfigyeljük a saját hibáinkat, visszajelzéseket kérünk másoktól, mások hibáit objektíven vizsgáljuk és az álmok útján.
- Bármikor valaki érzelmileg instabil, nyugtalan vagy ideges lesz, akkor az lehetőségként jelenik meg mélyebb önvizsgálat során ráeszmélni egy adott személyiséghiba kiváltó okára.
- Nyitottnak kell lennünk a saját magunk megismerésére, és bátran kell visszajelzéseket kérni másoktól. Ezáltal objektíven elemezhetjük hibáinkat és gyakorlati megoldásokat találhatunk a jobbá válás érdekében.