1. Bevezető

Sokszor halljuk azt a közhelyes kérdést, hogy „Mi az élet értelme?”, vagy „Mi az élet célja?”, vagy hogy „Miért is vagyunk itt, miért születünk?”. A legtöbb esetben megvan a magunk véleménye, hogy milyen célt vagy értelmet  keressünk saját életünkben. Jóllehet, spirituális szemszögből csak két általános oka van születésünknek. A következő okok a legalapvetőbb szinten határozzák meg az életünket:

• A különböző emberekkel fennálló adok-kapok egyenleg (Karma) elrendezése.
• Spirituális fejlődés azzal a végcéllal, hogy Istennel egyesüljünk és ezáltal felszabaduljunk az élet és halál körforgásából.

2. Az adok-kapok egyenleg (Karma) rendezése

Életeink során sok adok-kapok egyenleget halmozunk fel, melyek a tetteink és cselekedeteink közvetlen következményei. Az egyenleg lehet pozitív vagy negatív a cselekedeteink pozitív vagy negatív természetétől függően. A jelen korban megközelítőleg életünk 65%-a sorszerű (azaz nincs az irányításunk alatt) és életünk 35%-a pedig a szabad akaratunk által vezérelt. Az életünk összes fontosabb eseménye nagyjából sorsszerű. Ilyen „eleve elrendelt” a születésünk, a család, ahová születünk, a személy (vagy személyek) akikkel összeházasodunk, a gyermekeink, a komolyabb betegségeink és a halálunk ideje. A boldogság és fájdalom melyet adunk, illetve melyben részesülünk a szeretteinktől vagy ismerőseinktől, nagyjából úgy fogható fel, mint a korábbi adok-kapok egyenlegek következményei, amelyek alakítják kapcsolataink kibontakozását és lejátszódását.

 

 

Jelenkori sorsunk csak egy része annak a felhalmozott adok-kapok egyenlegnek, melyet az előző életeink során gyűjtöttünk össze.

Kijelölt sorsunkat, életünket élve, miközben valakivel lerendezzük az adok-kapok egyenlegünket, a szabad akaratunk használatával további számlákat hozunk létre. Ez így növeli az általános adok-kapok számlánkat, más néven Karmánkat. Ennek eredményeképpen újra kell születnünk, hogy további adok-kapok egyenlegeket rendezzünk el és a születés és halál körforgás fogságba esünk.

Kérjük, további magyarázatért tekintse meg a „Felszabadulás az élet és halál körforgásából” című cikkünket.

 

3. Spirituális fejlődés

Minden Spirituális úton a spirituális fejlődés végső célja az Istennel való egyesülés. „Eggyé válni Istennel” azt jelenti, hogy megtapasztalni Istent önmagunkban és körülöttünk mindenben, ami egyben arra is utal, hogy már nem az öt érzékszervünkkel, elménkkel és intellektusunkkal azonosulunk, hanem a Lélekkel. Ez a 100%-os spirituális szinten valósul meg. A mai világban a legtöbb ember 20-25%-os spirituális szinten van és nem érdekelt semmilyen spirituális gyakorlatban, vagy spirituális fejlődésben. Alapvetően erősen azonosulnak az 5 érzékszervükkel, elméjükkel és intellektusukkal. Ez tükröződik az életünkben, amikor főként a megjelenésünkre koncentrálunk, vagy beképzelten viselkedünk az intelligenciánk miatt és büszkék vagyunk a sikereinkre.

Amikor a spirituális gyakorlattal a spirituális szintünk eléri a 80%-ot, akkor felszabadulunk az élet és halál körforgásából. E spirituális szint fölött bármely, még megmaradt adok-kapok egyenlegünket el tudjuk rendezni a Mahaalokaés az a fölötti magasabb, szubtilis (finomrezgésű) birodalmakban. Meglehet, néha a 80%-os spirituális szint feletti emberek mégis azt választhatják, hogy újra a Földre szülessenek, hogy az emberiséget a Spiritualitásban vezessék.

 

A spirituális fejlődés csak olyan spirituális gyakorlaton keresztül lehetséges, mely megfelel a spirituális gyakorlat hat alapelvének Spirituális utak, melyek nem felelnek meg a spirituális gyakorlat hat alapelvének, az egyén spirituális fejlődésének megrekedéséhez vezethetnek. Kérjük, tekintse meg az ehhez kapcsolódó cikkünket: „A földi létsík fontossága a spirituális gyakorlatok végzésének alkalmassága szempontjából – összehasonlítva más spirituális birodalmakkal, mint a mennyország és a pokol”.

4. Mit jelent ez az életünk célja szempontjából?

A legtöbbünknek van életcélja. Lehet ez például, hogy orvosok legyünk, vagy gazdagok és híresek, vagy hogy egy bizonyos területen az országunkat képviseljük. Bármi is legyen a többségünknek a célja, ezek túlnyomórészt világi természetűek. Az egész oktatási rendszer úgy épül fel, hogy segítse elérni ezeket a világi célokat. Szülőként is ugyanezt a világi célt neveljük gyerekeinkbe, bátorítva őket a tanulásra és egy olyan szakma választására, mely anyagilag több haszonnal jár, mint a miénk.

Felvetődhet bennünk a kérdés: „Hogyan egyeztethetőek össze ezek a világi célok az élet spirituális értelmével és a Földre való születésünk okaival?”

A válasz igen egyszerű. Elsősorban azért küzdünk a világi céljaink eléréséért, hogy megelégedjünk és boldogok legyünk. A nehezen megfogható, „felsőbbrendű és tartós boldogság” hajszolása majdnem minden cselekedetünk valódi mozgatórugója. Jóllehet, miután elérjük világi céljainkat, az eredményezett boldogság és megelégedettség rövid életű, így hamarosan keressük is az újabb álmot, amit kergethetnénk.

A „felsőbbrendű és tartós boldogság” csak a spirituális gyakorlat hat alapelvének megfelelően végzett spirituális gyakorlatokon át érhető el. A boldogság legmagasabb formája az Üdvösség, Isten egy aspektusa. Amikor egyesülünk Vele, mi magunk is szüntelen Üdvösséget tapasztalunk.

Ez korántsem jelenti azt, hogy mindent fel kell adnunk és kizárólag csak a spirituális gyakorlatainkra kell koncentrálunk. Inkább csak arra utal, hogyha megkezdjük a spirituális gyakorlatainkat és azt a világi életünkkel összhangba hozzuk, nagyobb valószítűséggel fogunk felsőbbrendű és tartós boldogságban részesülni. A spirituális gyakorlat jótékony hatásait a „Spirituális kutatás a maradandó boldogságért” c. fejezetünkben részleteztük.

Röviden, az életcéljaink minél inkább összhangban vannak a spirituális fejlődés szándékával, annál gazdagabbá válik életünk és annál kevesebb fájdalomban fogunk részesülni. A következő egy példa arra, hogy hogyan változik az életfelfogásunk a spirituális fejlődéssel és érettséggel.

 

5. Példa arra, hogy a világi élet hogyan egyeztethető össze a spirituális célokkal

Az SSRF-ben számos önkéntes van, akik Istent szolgálják idejük és munkatapasztalatuk felajánlásával. Például:

•  Egyik tagunk IT (informatikai) tanácsadó és a honlapunk technikai aspektusairól gondoskodik szabadidejében.
• A szerkesztő csapat egyik tagja pszichiáter és segít a feltöltött információk ellenőrzésében mind orvosi, mind spirituális szempontból.
•  Egy másik SSRF tag különböző országokba utazik munkája során. Szabadidejét arra használja, hogy bemutassa a honlapot hasonló beállítottságú szervezeteknek és embereknek.
• Egy háziasszony frissítők készítésével segíti a spirituális összejöveteleket (Satsang)

Az SSRF követői minőségbeli, pozitív változásokat tapasztaltak, miután elkezdték a Spiritualitást életük minden területére kiterjeszteni és továbbadni. Egy kulcsfontosságú különbség a boldogság növekedése és a szomorúság csökkenése volt. Még akkor is, mikor az SSRF tagok fájdalmas vagy traumatikus helyzetbe kerültek, azt vették észre, hogy oltalmat nyertek a fájdalommal szemben.

6. Mi a rossz abban, ha újra és újra megszületünk?

Néha az emberek azt gondolják: „Mi a rossz abban, ha újra és újra megszületünk?”

Amint egyre mélyebben hatolunk az Univerzum jelenlegi korszakába, a Kaliyuga-ba(a Viszályok Korszaka), úgy az életünk túlnyomóan problémákkal és fájdalommal lesz tűzdelt. A spirituális kutatás kimutatta, hogy világszerte az átlagember idejének 30%-ban boldog, míg az idejének 40%-ban boldogtalan. Az idő fennmaradó 30%-ában a személy egy semleges állapotban leledzik, amikor nem tapasztal sem boldogságot, sem boldogtalanságot. Például, amikor sétál az utcán vagy valamilyen hétköznapi feladatot végez, stb. és nincsenek sem boldog sem boldogtalan gondolatai.

Ennek elsődleges oka, hogy az emberek többségének alacsonyabb a spirituális szintje. Emiatt a döntéseik és a cselekedeteik elég gyakran okoznak másoknak fájdalmat vagy végződnek úgy, hogy növelik a környezetben a raja és tama energiát. Ennek eredményeképpen végül negatív karmát, vagy adok-kapok egyenleget halmozunk fel. Ezért az emberiség többségének az elkövetkező életei még fájdalmasabbak lesznek, mint a jelenlegi.

Míg a világ hatalmas lépéseket tett a gazdasági-, tudományos és technikai fejlődésben, szegényebbek lettünk a korábbi generációknál a boldogság tekintetében, mely tulajdonképpen az életünk lalapvető célja volna.

Feltéve, hogy mindannyian boldogságban szeretnénk élni – a jövőbeli életek nem fognak felsőbbrendű és maradandó boldogságot nyújtani, bármennyire is vágynánk rá. Csak a spirituális fejlődés és az Istennel való egyesülés hoz örökkétartó és magasabbrendű boldogságot.