1.2 A valós élet
A spirituális kutatás kimutatta, hogy az emberek világszerte, átlagosan csak idejük 30%-ában boldogok, 40%-ában pedig boldogtalanok. A maradék 30%-ot semleges állapotban töltik. Például séta közben vagy hétköznapi dolgaikat intézve nem gondolkoznak se pozitívan, se negatívan.
Ennek a nagyfokú boldogtalanságnak az oka a mai képzésrendszerben keresendő. Bár kidolgozták, hogy hogyan vehetünk fel számos tantárgyat ill., hogy hogyan szakosodhatunk, mégis, nincs olyan tanrend, melyen belül elsajátíthatnánk, hogy hogyan érjük el az Üdvösséget. Seholsem tanulhatjuk meg, hogy hogyan váljunk boldoggá, függetlenül az aktuális élethelyzetünktől.
Gondoljunk csak egy hatásos névjegykártyával rendelkező, udvarias úriemberre, aki lehangoltan az öngyilkosságot forgatná a fejében, amint nagyobb pénzügyi válságba kerülne; vagy egy asszonyra, akit kiemelkedő teljesítményéért a cég elismerve ünnepel, ám otthon a férje leszidja, lealacsonyítja és érzelmileg elbizonytalanítja.
Szorgalmasan tanulunk, majd átharcoljuk magunkat vizsgák sokaságán, hogy valami előnyhöz jussunk, hogy megszerezhessük a tökéletes munkát, mely kényelmes életet nyújtana számunkra.
De ez volna a helyes irány? Egy munka tényleg képes biztosítani boldogságunkat? Vagy a családalapítás? Bármennyire is szeretnénk elérni a boldogságot, képzett és képzelten ember egyaránt boldogtalan.
Talán más utakat kéne keresnünk, ahol a mindennapjaink forgatagától függetlenül megtapasztalható a tartós boldogság.
Hányan mondanák most Önök közül: „Tulajdonképpen, én azt hiszem, hogy egy boldog ember vagyok.”
Amennyiben Ön is így gondolja, a következő három dolgot fontolja meg:
-
Az élet állandó átalakuláson megy keresztül. Senkisem tudja biztosítani, hogy az élete változatlan marad. Ez vonatkozik a munkahelyére, pénzügyeire, családjára, stb.
-
Szüksége van egy módszerre, mely energiatartalékot nyújt, s melynek segítségével a válságos időkön is keresztüljuthat. Az ember nem tudhatja, mikor állítja őt az élet nehezebb kihívások elé.
-
Egy szólás-mondás szerint: “Ne várj a kút megásásával, míg szomjas leszel. Ássad ki előre, hogy legyen vized, amikor szükséged lesz rá.”